rólunk

Ismerje meg történelmünket.

történetünk

RÁKÓCZI HARANGJA

Az eredeti templom a 12. században épült román stílusban, 1480-ban alakították át gótikussá, akkor épült a torony is. A lőréses erődfal középkori eredetű, a templomhajónál állnak a gótikus támpillérek, a torony belsejének keresztboltozata alatt még láthatók a kőkeretes ablakok.

Itt temették el 1608-ban Rákóczi Zsigmondot és az 1597-ben elhunyt feleségét Gerendy Annát. A templomhajóban ma is látható az a késő reneszánsz márványszarkofág (tumba), amit 1618-ban készíttetett apjuk emlékére Rákóczi Zsigmond három fia, György, Zsigmond és Pál. A síremlék felső lapján a Rákóczi-címer, a nyugati oldalon a következő felirat olvasható: Tebenned reméltem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké! A szarkofág déli oldalán egy magyar nyelvű vers őrzi Rákóczi Zsigmond emlékét. A síremlék alatti kriptában található a fejedelem és neje földi maradványait őrző urna, amit 1849-ben kapott adományul a város a X. zászlóalj tisztikarától.

A templom „Rákóczi-harangját” eredetileg 1646-ben adományozta I. Rákóczi György fejedelem. (A ma megszólaló harang az 1922-es átöntés eredménye.)

építészet

XII. század

Szerencs legrégibb temploma a XII. században épült, eredetileg román stílusban. Egy 1321-es feljegyzés említi a templomot. Az épületet 1480-ban átalakították, ekkor készült a középen álló gótikus torony. A torony belső terében keresztboltozatos helyiség van, falába pedig kőkeretes ablakokat helyeztek. A templomot támpillérek fogják körül, hajója dongaboltozatos, a szentélytől félköríves diadalív választja el. A templomot 1595-ben adományozta Rákóczi Zsigmond református hittársainak, az ő támogatásával jelentős átalakításokat végeztek. 1605-ben e templom falai között választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé. Az országgyűlés emlékezetére a templom falán emléktáblát helyeztek el. A templom hajójában található az a márványszarkofág, amelyet 1618-ban készítetett Rákóczi Zsigmond három fia, György, Zsigmond és Pál. A síremlék felső lapján a Rákóczi címer és egy felirat látható, a nyugati oldalon a következő felirat olvasható: “Tebenned reméltem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké!”. A déli oldalon egy magyar nyelvű vers őrzi Rákóczi Zsigmond emlékét. A síremlék alatt van a kripta, ahová egy deszkaajtó felnyitása után lehet bejutni. Ott található a fejedelem földi maradványait őrző urna, amelyet 1849-ben kapott adományul a város a X. zászlóalj tisztikarától. A templom harangja 1646-ból való, I. Rákóczi György fejedelem ajándéka. A templomot 1791-ben, majd 1903-ban renoválták, de 1921-ben leégett a templom födémzete és a torony sisakja. Az elpusztult részeket az egyházközség adományaiból állították helyre.

EGYHÁZKÖZSÉG

 

GYÜLEKEZETÜNK LELKIPÁSZTORA:
Balázs Pál

GONDNOKUNK:
Naszrainé Sárossi Eszter

EGYHÁZFI:
Vadászi Béla

NŐSZÖVETSÉGÜNK ELNÖKE:
dr. Korondi Klára

ELÉRHETŐSÉGEK

Gondolatok a szerencsi református templom kapcsán történelemről, építészetről, képzőművészetről és hitről.